Tisztelt politikusok, tisztelt hazánk vezetői!

Minden állampolgár tisztában van vele, de ha mégsem, önök nyilvánvalóvá tették számu(n)kra, hogy a haza szarban van (azt a részt most hagyjuk, hogy ez az önök tartós és hatékony közreműködésével történt). Volna egy javaslatom az állami bevételek növelésére, ami által még egy kicsit talán a saját zsebüket is megtömhetik. A lényeg, hogy MINDENKIVEL TARTASSÁK BE A TÖRVÉNYT (ez nyilván önmagukra sosem vonatkozna, de ha a többiek betartják, már előrébb vagyunk), aki szabálytalan, azt bírságolják meg, aki kárt okozott, azzal a többszörösét fizettessék meg! Kezdhetnék mondjuk a járdára, rokkantak helyére parkolókkal, a piroson átrobogókkal, a száguldozó hülyegyerekekkel, ittas sofőrökkel, jogosítvány nélküli, írni-olvasni nem tudó vezetőkkel, a tömegközlekedést akadályozókkal, buszsávban manőverezőkkel, utcán szemetelőkkel, vizelőkkel-szarókkal, tilosban dohányzókkal, illegális utcai árusokkal (főként az ordibálós "százforintos boltokra" gondoltam, meg a "teshókhám, há' vegyí tűlem távcshövhet" árusokra, nem a nénire a kis virágocskájával), segélyért luxusautóval menőkkel, zebrán elsőbbséget meg nem adókkal, gyalogosokat rémisztgető kerekesekkel, szóval mindenkivel, aki a törvényeket, előírásokat, szabályokat nem tartja be, és akik miatt úgy érezzük, hogy egy anarchista szemétdombon élünk.

Ehhez nyilván a rendőrségnek is dolgoznia kell, több közfelügyelőre lesz szükség, és megadni a törvényi hátterét annak, hogy senki ne bújhasson ki büntetlenül ezek alól. Gondolom nem kell ecsetelnem, milyen pozitív következményekkel járna ez az állampolgárok megelégedettsége, a munkanélküliség csökkenése, a tisztább, élhetőbb városok és az államháztartás bevételi oldala szempontjából. Főként ez utóbbi miatt (és ne feledjék, minél többet fizetnek be a kasszába, annál többet tudnak önök is zsebre rakni, kevésbé feltűnően, mert annál kevesebb embert fog érdekelni!).

Mit mondjak? Egyik szemem sír, a másik nevet. Sír, mert megint van valami csörte az országban, és nevet, mert ez valahol az "isteni" igazságszolgáltatás egy meglehetősen nyakatekert és bizarr módja.

Igen, a sajóbábonyi és a többi hasonló eseményekről van szó. Azt már a putrisoron lakó utolsó kis cigánygyerek és a vele szomszédos magyargyerek is tudja, hogy a Jobbik/Magyar Gárda összecsapott a cigányokkal. Most felejtsük el, hogy ki mit kezdett el, jó messzire és jó mélyre le lehet ásni, mire a gyökerekhez elérünk (bár gyökeret így is rengeteget találunk a történetben, de most nem úgy értettem). A lényeg, hogy összecsaptak. Namármost én nem szeretem a cigányokat, én csak a dolgos cigányokat szeretem (igen, találkoztam olyannal is, vidéken alsó szomszéd volt, és kifejezetten rendes emberek, MINDANNYIAN dolgoztak, és a hangjukat nem lehetett hallani a lépcsőházban SOHA). Másrészt nem szeretem a turbómagyarokat sem, mert gyakran rendkívül buták, és sokszor ostobán és otrombán kezelik le a dolgokat, arról nem is beszélve, emiatt mennyire könnyen manipulálhatók (erre sem térnék ki), így gyakran önmaguk és mindenki más legnagyobb ellenségeivé válhatnak.

Nekem mindig is megvolt a magam elmélete arra nézve, mi lenne a legjobb az országnak: egybezárni a cigányokat a turbómagyarokkal szemtől szembe, beszéljék meg a dolgokat, aki kitántorog a helységből, azt pedig megkérdezni, most hogy látja a helyzetet. Tessék, 2 legyet ütöttünk egy csapásra, ugyanis biztos, hogy mindkét csapatból azok mennek el beszélgetni, akikben teng a fölösleges energia, meg amúgy is balhés alakok, és akiktől a lakosság is retteg. Szóval aki véletlenül túléli és ki is jut a helységből, azt lehet vinni a fogdába filozófiára nevelni és megnyugodni, lehiggasztani. Most húzzátok a szátokat? Miért? Nem jogállam, nem demokratikus és nem humánus? Persze, de ne legyünk már ennyire szentimentálisak, miért kellene sajnálnunk azokat, akik más rovására cselekednek, és ez mindkét félre vonatkozik. Tehát azt mondhatjuk, hogy az ország csak nyerhet ezzel a megoldással, lehet, hogy kicsit nem voltunk polkorrektek (melyik félhülye GYP-s találta ki ezt??), lehet hogy nem voltunk humánusak (hja, kérem, az élet nem habostorta), de egy egész ország néz így szebb jövő elé, kevesebb haszontalan, emiatt a normális állampolgárnak rendkívül sok pénzbe kerülő állampolgárral (közülük sokan egyébként is gyűlölik ezt az állampolgárságot). Tehát kedves normális honfitársaim, kezdjük el felszerelni a webkamerákat a terekre, dőljünk hátra kényelmesen a kanapán vagy a fotelban, és élvezzük, ahogy egyre kevesebbre lesz szükség adópénzeinkből a herék fenntartására.

Mi? Hogy ártatlan emberek is érintettek lehetnek? Lehetnének, és itt jön be az az aspektus, amiről nem beszélt eddig senki: a magyar társadalom felelősségéről. A sok magyar ember ül csendben a helyén, abból baj nem lehet. Hát tessék, itt a baj, amiért HAGYTÁTOK magatokat nap mint nap kompromittálni, amiért nem mozdultatok meg és nem csaptatok egy jó nagyot az asztalra ilyen vagy olyan okokból, csak a kocsmapult mellett voltatok bátrak, és azért, mert voltatok annyira kibaszottul önzők, hogy nem érdekelt az ország érdeke benneteket, csak a saját jólétetek és kényelmetek, amit meg kilóra-dekára megvásároltak a politikusaink. Ha nem lettetek volna ennyire önzők, nem dőltetek volna be a dumájuknak. Melyik amőba hitte azt közületek, hogy büntetlenül lehet mindenkinek osztogatni és ennyi dologtalan élősdi herét eltartani? Javaslom, mindenki várja meg, amíg túlnemzeti és alulnemzeti honfitársaink lejátszák a maguk meccsét, aztán pedig irány a parlament, a képviselőket mindet bekasztlizni a maradék harcosokkal, és megmondani nekik, hogy íme ők azok, akik miatt ennyire elfajult a helyzet. Aztán hátra is dőlhetünk kényelmes székünkben egészen a követező munkanapig: igen, ma sokat tettem a közjóért. Nem a politikusok és az állam, akiktől addig a segítséget vártuk hiába, hanem mi magunk. Érezd, milyen újra kihúzva, egyenesen járni?

-- OFF: Biztos lesz olyan blogger, aki érti, miért kérdem: Te mit csinálnál meg egy blu-ray DVD "játékosért" vagy MP3 lejátszóért? Sőt, terjesszük ki, mindenki írja meg, mit tenne, ha úgy érezné, végre van esélye nyerni? És most: ON --

2010. április 29. egy olyan dátum, amiben nincs semmi érdekes, de még csak a legkevésbé sem. Egy szokványos csütörtöki nap. Otthon ülök, a mai napi meló is kemény volt, de megtettem minden, ami tőlem tellett, márpedig Csernus szerint ettől nő az önbizalom és a gerinc, nem attól, hogy leülünk, és sajnáljuk magunkat, mert az demoralizál és rengeteg időt vesztünk vele. Mindegy, nem ez a lényeg.

Ülök otthon. Csend van. Béke. Méla kuss. Élvezem, piszkosul. Végre meg lehet nézni egy filmet, el lehet olvasni egy hazai hírt anélkül, hogy a politika patát villantana, bárhol, bármilyen formában. Nyugalom honol a tájon, senki nem hangoskodik, a környezetemben csupa munkában megfáradt ember élvezi a csendet hasonlóan hozzám. A blogomban már nincs miről írni, nincs semmi téma, amin idegeskedni lehet, aminél igazságot kellene osztanom. Mindenki rendesen húzza az igát, a fáradt embernek pedig nincs sok kedve balhézni, utcán bűnözni. Egy dolgozó embernek kijár a pihenés, vagy hogy a saját környezetében úgy éljen, ahogy akar, anélkül, hogy ez a másik ember mindennapi életének a rovására menne.

Persze nemrég még nem ez volt, tüntetések, zavargások, politika, környezetszennyezés, és egyéb problémák. Annyi történt, hogy már eddig is volt egy lelkes csapat, akik hosszadalmas kutatómunkával összegyűjtötték azokat a dolgokat, problémákat, amelyek leginkább gátolják az emberiség fejlődését, és egyfajta célzott gyógymódot kínáltak azáltal, hogy megszűntetik a probléma gyökerét. A szelekció egyszerű volt. Aki nem a munkától megfáradtan tért haza, vagy úgy, hogy a közösség számára hasznot nem hajtott, azt már vitték is el egy fúrótoronyra, valahova a sarkkör közelébe. Utánpótlást egyre kevesebbet kapnak, tudják meg, mit jelent megdolgozni a mindennapi betevőért. Celeb vagyok, ments ki innen? Ugggyan már. Ezek egymást szavazzák ki.

Hogy most hol tartanak? Nem tudom, nem is érdekel. Lényeg az, hogy ma, 2010. április 29-én békésen tudok pihenni, anélkül, hogy bárki is mindenféle időrabló, mutyizó, csókosnak besegítő idiotizmussal frusztrálna. És ezt piszkosul élvezném.

Fél 7, ideje felkelnem és készülődnöm, ma is dolgos napom lesz, b+. Ha akartok még jövő-sztorikat olvasni, akár pozitívakat, akár negatívakat, olvassátok A jövő emlékei blogot.

Még annyira nagyon nem látom az alagút végét (nyakig beborít a meló, de otthon is, kb. 5 órákat tudok aludni emiatt), de ha minden jól megy, a jövő hét kicsit nyugisabb lesz. Nem mintha bárkit is érdekelne, mi történik Pszicho Pete háza táján magánéletként.

Ennek most nincs előzménye, egyszerűen a mobilon hangosan zenét hallgatók ellen szólok. Őket azért elég sokan utáljuk, sőt, úúútáljuk, nemde?

Cölöp Józsika raj csávó hírében állt a "tesók" körében, mindig nagyon laza volt, egyszer talán még a rendőröknek is beszólt igazoltatáskor. Persze ezt bárki megtehette az ő helyében, de csak kevesen ismerték fel, ugyanis mostanában annyira elharapózott a cigányok elleni erőszak, hogy már senki nem mert hozzájuk nyúlni, leszámítva a "tesókat". Amúgy sem erősítettek gyereknevelésben a kedves szülők, túl sok elfoglaltságot jelentett nekik valamelyik házat "állványozni" az utcán nap mint nap, meg a kocsmákban a részeg tömegverekedésekben való részvétel (apuka még az elején küzdött azért, hogy visszakapja a régi cégénél az asztalos szakmáját, de a gyár - vele vagy nélküle - csődbe ment, aztán a kényszer rávezette, hogy van ennél a szakmánál jóval jövedelmezőbb tevékenység is). Szóval Józsika szabadnak érezte magát, iskolába sem járt nagyon, mert a tanárokat lúzernek tekintette, önmagát pedig a jövő roma DJ-császárának, aki mindig a legjobb muffokat kapja meg (legutóbb a 12 éves, de legalább 20-nak látszó Andzsélát, akire a lakótelep összes kis rodrigója csorgatta a nyálát, de még a sápadtarcúak közül is néhány), és minden este muláj van. Korán el is kezdte szoktatni magát a dizsi hangerejéhez, a zenegépét 8-as hangerő alá nem tekerte le, csak ha már végképp nem értette, mit akar a Hernándó a telefonban. Máshogy hogy a fenébe tudja megérteni majd a jövőben, milyen zenét - esetleg mást - akarnak kérni tőle a kiscsajok a pultnál, vagy az alatt?

Szóval mindenhol igyekezett szakmai tapasztalatokat gyűjteni, autóban, tömegközlekedésen, otthon, suliban, "Fukaréknál" az autórádió soron, minél hangosabb, annál jobb, csak dübörögjön a basszus, basszus. Miután végigdolgozta, végigtanulta ilyenformán a napot, elindult hazafelé a villamoson. Zene elő, nosza mindenki ropja, jeeee, legalábbis a képzeletében, csak 1-2 rasszista bunkó mert ránézni, biztos azért, mert cigány vagyok, gondolta, vagy azért, mert nem műkedvelők, biztos utálják a kultúrát, de nem foglalkozott velük, szeme előtt csak a DJ-mesterség lebegett. Mielőtt felváltotta volna a vastag végbélnyílás víziója, amikor kattant a bilincs, és mintha Jeszenszky Zsoltika elégedett arcát is látta volna maga előtt, amikor beszállították a rendőrségre, ahol is az orra alá dörgölték a vádakat: jogdíjas művek tömkelegét mutatta be nagyközönség előtt anélkül, hogy bárkitől is engedélyt kért volna a szerzők közül, arról már nem is beszélve, hogy a DJ-vizsgája sem volt meg. Nem képzelődött, valóban sikerült kifognia az egyetlen olyan járatot, amire Jeszenszky Zsolt, a MAHASZ és a Magyar Lemezlovas Egyesület elnöke is kénytelen volt felszállni a szervízben lévő autója okán.

Mielőtt teljesen elsötétült volna minden a végösszeg hallatán, amit még a védelmi pénzből és prostifuttatásból élő rokonok sem lettek volna hajlandók összedobni, utoljára bevillant azoknak a náciknak, Magyar Gárda és Jobbik-szimpatizánsoknak és tagoknak a képe a tévéből, akiket a rendőrség nemrég letartóztatott, és akik valószínűleg a leendő közönség nagy részét alkották volna a kóterban, most, hogy a rendőrség nem mert hozzányúlni a romákhoz az őket ért atrocitások miatt. Hirtelen a DJ-pult előtt picsogó kiscsajok átváltoztak kopasz, szőrös, nagydarab férfiakká, akik ugyanazt szerették volna, mint a kiscsajok: a seggét. Jeszenszky Zsolt, rohadjál meg, ezt még nagyon megbánod! Aztán sötétség.

Előzmény: Hangos zene nr.1

Nos, úgy találtuk,  hogy a hangos zenehallgatás tényleg egy nagyon tufa dolog, ezért fogtuk magunkat a szomszédokkal, egy kis előkészület és sísapka a fejre (mindenkinek, nem szeretnénk, hogy valakire konkrétan emlékezzen, csak arra, hogy egy csapat őrjöngő házbeli nyilvánított véleményt ilyesformán), majd irány a helyszín.

Csöngettünk. Ajtót nyitott, meg volt lepve, csak este számított rám, és egyedül. De addigra már késő volt, benyomultunk az út közben összeszedett 10 csövessel együtt, majd megkezdtük a pogromot. Karcsi (egy magas, hajlott hátú, kellően ápolatlan csöves, aki annak idején még a Volga gyárban is dolgozott) rég tartogatott nagydolgát akarta először elintézni. Sajnos csak a mosogatóig jutott el, így is sikerült a gatyája szárát lefosni. Másfelől a mosogató túl tágas volt, ezért a benne talált lábas tésztaszűrőn helyezte magát kényelembe, hogy ne érjen le a segge a mosogató aljáig. Szerencse hogy azt találta meg, mert így a lyukakon keresztül tudott távozni a fölösleg egy része, és éppen belefért a produktum. Seggtörlésre éppen megfelelt a konyhában hagyott Armani póló (természetesen nem a csövesé volt), így mint aki jól végezte dolgát, csatlakozott V. nénihez a nappaliban, aki 3-4 másik házbelivel pont a pokol szolgáját, az aktív hangfalakat és a szubládát sátántalanította a földön talált vasaló segítségével. Soha nem gondoltam volna, hogy ennyi erő van egy kisnyugdíjasban, bár biztos valamelyik kedves parlamenti képviselőre gondolt közben, netán a csirkefarhát megemelt árára.

Gondoltam átnézek a fürdőszobába, mit csinálnak ott Z-ék. Kellően konzervatívnak bizonyultak mindig is az asszonnyal, annak ellenére, hogy 20-as éveik végén jártak, most éppen a középkori vízpróbával tesztelték a szomszédot, nem boszorkány-e. Persze a kád nem volt elég mély, ráadásul a szomszéd jól kitöltötte azt, úgy kellett beletaposni, így nem is süllyedt el kellően. Egyből rá is sütötték (majdnem szó szerint), hogy boszorkány, mert még a víz sem fogadja be. Ezalatt Karcsi sorstársai fogat mostak a szomszéd fogkeféjével, majd megborotválkoztak, mire valamelyikük kitalálta, hogy a takaróként használt újságok szerint a szőrtelen test divatba jött a férfiaknál, így minden szőrüket szépen, akkurátusan leborotválták (MINDENHOL!), kézről kézre adva a borotvát, akárcsak a fogkefét. A művelet végén ott állt 6 teljesen szőrtelen csöves a fürdőben, ruhájuk a kádban ázott, amiben még mindig benne volt a szomszéd, a földön pedig durván szőtt szőnyegként ott maradt a szőrzet. Nem volt túl felemelő nézni a paksimogyorós szőrszálakat lent a földön.

Még jó, hogy vegyvédelmi ruházatban mentünk be, amit S. szerzett a közeli laktanyából 6 karton cigiért, amikor be akarták zárni a hivatásos hadseregre hivatkozva (S. kicsit paranoiás volt, állandóan atomcsapástól tartott - a lakása inkább egy katonai raktár volt, sem mint lakás -, de a szomszédot ő sem állhatta). A leckéztetést is ő fejezte be azzal, hogy az erősítőt rádobta a szomszédra, aki még mindig a kádban feküdt megszeppenve, benne a csövesek ruhái (a víz állagát és szagát a fantáziátokra bízom), és amikor meglátta, hogy hőn szeretett berendezése repül felé a vízbe, nyüszítve összeszarta magát. Azt hitte, be van dugva, de nem volt. Ő viszont megértette, miért történt vele mindez, így azóta csend van, mindenkinek szépen köszön, sőt, azóta rendesen eljár dolgozni is egy céghez, így este már amúgy sem lenne kedve bulizni. Végső soron rendbe tettük az életét, kivéve a vallást, a vízpróba után inkább Buddhát kezdte el követni.

Eljött az idő! Most igazságot osztunk biza! Virtuálisan, csak a képzeletünkben ugyan, de igazságot, ami véleményem szerint nem szokás Magyarországon. De majd mi gondolatban jól elintézzük a bűnösöket, forró gondolat-kátrányba mártjuk őket, majd gondolat-tollal megszórva, hátrakötött kézzel a pusztaságba kergetjük őket, ahonnan soha nem térhetnek vissza közénk! Elméleti megálljt parancsolunk most a fertőnek. Írjatok, ti hogy tennétek igazságot ebben a világban, kapcsolódva egy-egy cikkhez, eseményhez, ami mostanában történt a világban, vagy veletek, és én közzéteszem az írásokat.

Írni ide tudsz:

monddmibant{kukac}gmail{pont}com.

Figyelem, az előzményként használt sztorik igazságtartalmát nem fogom vizsgálni!